Peres eljárás ügyvéd

A polgári jog a legáltalánosabb jogterület, amely minden személy életében jelen van a legegyszerűbb formában is, legyen az egy adásvétel, cégalapítás, öröklési jogvita, vagy bármilyen polgári peres eljárás. Egy egyszerűnek látszó polgári jogi peres vagy nemperes eljárásban is fontos a megfelelő ügyvéd kiválasztása, aki kellő jártassággal rendelkezik a polgári jog területén.

A polgári peres eljárás menete

A polgári peres eljárás időtartama eltérhet az egyes jogterületek függvényében, azonban az ügyfélnek tanácsos minél hamarabb kiválasztani a megfelelő jogi képviselőt. A polgári peres eljárás minden esetben keresetlevéllel kezdődik.

1. Keresetlevél

   A törvény szigorú szabályokat állapít meg a keresetlevél tartalmi és formai követelményeit illetően, a bevezető, érdemi és záró résznek megfelelően felépítettnek kell lennie. Az interneten elérhetőek különféle keresetlevél minták, azonban a jogi képviselő igénybevétele, és az ő közreműködésével elkészített perindító dokumentum ajánlott, így az az eljárás során sokkal pontosabban és jogszabályi hivatkozásokkal ellátottan, megfelelő formában kerül előterjesztésre.

   A keresetlevéllel egyidejűleg kell megfizetni az eljárási illetéket. A polgári peres eljárás illetéke a pertárgy értékének alapulvételével kerül meghatározásra, annak meghatározott százaléka, de vannak ügytípusok, melyek illetékét tételesen határozza meg a törvény. Az elsőfokú peres eljárás illetéke a pertárgy értékének 6%-a, de legalább 15.000,- és legfeljebb 1.500.000,- forint.

2. Ellenkérelem

   A keresetlevelet a bíróság megküldi az alperesnek, aki ellenkérelmet terjeszthet elő. A törvény a keresetlevélhez hasonlóan az ellenkérelem esetén is megköveteli a kötelező tartalmi elemeket, így jogi képviselő közreműködése nemcsak a felperesi, hanem az alperesi oldalon is ajánlott. Ha az alperes az írásbeli ellenkérelem előterjesztését elmulasztja és beszámítást tartalmazó iratot sem terjeszt elő, vagy azt a bíróság visszautasítja, a bíróság hivatalból, tárgyaláson kívül, az alperest a vele közölt kereseti kérelemnek megfelelően bírósági meghagyással kötelezi.

3. Válaszirat, viszontválasz

   A felperes az ellenkérelemre válasziratot, az alperes a felperes válasziratára pedig viszontválaszt terjeszthet elő. Mindezen előbbiek a perfelvételi iratok közé tartoznak.

4. Perfelvétel

   Ennek során a bíróság rögzíti az addig benyújtott valamennyi nyilatkozatot, bizonyítékot, bizonyítási indítványt és egyéb dokumentumot, amit a felek a rendelkezésére bocsátottak. A perfelvétel lezárását követően már csak kivételes esetben lehet bizonyítási indítványokat előterjeszteni.

5. Érdemi tárgyalás

   Lehetséges akár egyetlen tárgyalás alatt lezárni az ügyet, de előfordul az is, hogy évekig elhúzódik egy peres eljárás.

6. Határozathozatal

   A bíróság kétféle döntést hozhat attól függően, hogy az ügyet érdemben kívánja lezárni vagy sem. A bíróság a per érdemében ítélettel dönt, míg a per során felmerült egyéb kérdésekben végzéssel határoz.

Az ügyvéd a polgári peres eljárásban elkészíti a keresetlevelet illetve ellenkérelmet, a válasziratot illetve viszontválaszt – attól függően, hogy felperesi vagy alperesi oldalról történik a képviselet –, összeállítja a bizonyítási indítványokat, ezen túlmenően szerkeszti az egyéb szükséges beadványokat, valamint képviseli ügyfelét a per során.

A Kecser Ügyvédi Iroda kiemelt polgári jogi tapasztalattal rendelkezik az ingatlanjog, a társasági jog és az öröklési jog területén is. Az alábbiakban az öröklési jogra, azon belül is – fő profilként – a hagyatéki eljárásra térünk ki részletesebben, előbbi két témakörről a megfelelő kifejezésre kattintással, külön alcím alatt olvashat.

Hagyatéki eljárás, végrendelet

A hagyatéki eljárás közjegyző előtt folyik, aki a hagyatéki leltár és egyéb iratok alapján hagyatéki tárgyalást tart. Az ügyvéd a hagyatéki eljárás során abban nyújt segítséget, hogy az ügyfél határidőn belül érvényesítse jogait, szükség esetén részletesebben tájékoztassa az egyes jogkövetkezményekről, illetve képviselje az örököst az eljárás teljes tartama alatt.

A hagyatéki eljárás végrendelet esetén ugyanúgy zajlik, azonban ebben az esetben különösen fontos a jogi képviselet, hiszen a végrendeletben örökségben részesített örökösök gyakran vitába kerülnek azokkal az örökösökkel, akik végrendelet hiányában örökölnének.

A végrendeletnek három fő fajtája ismert: a közvégrendelet, az írásbeli magánvégrendelet és a szóbeli végrendelet.

Közvégrendeletet közjegyző előtt lehet tenni. A gyakorlatban legtöbbször előforduló végrendelet az írásbeli magánvégrendelet, amelyet az örökhagyó maga is írhat, illetve mással is írathat. Írásbeli végrendelet a közös végrendelet is, amelyet házastársak hozhatnak létre. Ezeken túlmenően létezik még szóbeli végrendelet, amelynek lehetőségét azonban a jogszabály szigorú szabályok közé szorítja.

Az írásbeli magánvégrendeletnek alaki szempontból számos érvényességi kelléknek kell megfelelnie. Egyrészt abból mindenképpen ki kell tűnnie a készítésének ideje, továbbá akkor érvényes, ha azt a végrendelkező

• sajátkezűleg írt végrendelet esetén elejétől végéig maga írja és aláírja;
• más által írt végrendelet esetén két tanú együttes jelenlétében aláírja, vagy ha azt már aláírta, az aláírást két tanú előtt, azok együttes jelenlétében a magáénak ismeri el, és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e minőségük feltüntetésével – aláírják; vagy
• a sajátkezűleg írt vagy más által írt végrendeletet aláírja, és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél – végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi.

Ezeken túlmenően, hogyha a végrendelet több lapból áll, akkor a sajátkezűleg írt esetén további érvényességi kellék, hogy minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, más által írt esetén pedig, ha minden lapját folyamatos sorszámozással látták el, és minden lapját a végrendelkező és mindkét tanú aláírta.

Látható tehát, hogy nem feltétlenül felel meg egy egyszerű végrendelet a jogszabályban szereplő feltételeknek – ügyvéd közreműködése tehát nemcsak a hagyatéki eljárás alatt, hanem már a végrendelet elkészítésekor is ajánlott.

A végrendelet érvényességét a közjegyző vizsgálja, a gyakorlatban azonban mégis jellemző az ezzel kapcsolatos örökösök közötti vita. Amennyiben Ön részese egy folyamatban lévő hagyatéki eljárásnak, és úgy érzi, nem tudja megfelelően érvényesíteni jogait örökösként, keresse a Kecser Ügyvédi Irodát, állunk rendelkezésére akár a közjegyző előtti, akár a polgári peres eljárás során.